Betegjog

Az adatvédelem fontosságát szem előtt tartva az Alkotmánybíróság 2009. március 20-án tette közzé 1067/B/2006. számú határozatát, amelyben az egészségügyi ellátás során a betegek személyes adatainak gyógyszertárak által történő kezeléséről szóló jogszabályi rendelkezések alkotmányellenessége vonatkozásában hozott döntést.

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról 44/2004. (IV.28.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: ESzCsM rendelet) 7. § (3) c) pontjának, illetve a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 13. § (3) e) pontjának alkotmányellenességét megállapítva, az Alkotmánybíróság pro futuro (2009. december 31. napjával) megsemmisítette azokat.

 A hivatkozott rendelkezések szerint:

 EszCsM rendelet 7. § (3) c) pont:

A vényen az orvosnak fel kell tüntetni:

c) a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és a TAJ számát, valamint betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (BNO kód), közgyógyellátott beteg esetén a közgyógyellátási igazolvány számát

 EüM rendelet 13. § (3) bekezdés:

A vényen az orvosnak fel kell tüntetnie:

e) a beteg kórisméjének BNO kódját

 Az említett rendelkezéseknek mind formai, mind tartalmi alkotmányellenessége megállapítható:

 A formai alkotmányellenességet az alapozza meg, hogy az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg (nem pedig rendelet, mint jelen esetben), alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja; mindemellett a megjelölt rendeletekben nincs szabályozva a kezelendő adatok megismerhetősége, illetve az adat kezelés időtartama sem, holott az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 6. §-ának értelmében az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

 A megsemmisített rendelkezések tartalmi alkotmányellenességét az alapozza meg, hogy azok nem felelnek meg a célhoz kötöttség elvének, ugyanis kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját [Eüak. 4. §  (1)-(2) és (4)] és feltételeit, a kezelendő adatok körét [Eüak. 4. § (4) és 3. § a)-b)] és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét [Eüak. 3. § i)] az adatkezelést elrendelő törvénynek vagy önkormányzati rendeletnek kell meghatároznia.

 Mindezek mellett az említett rendelkezések az adatbiztonság elvét sem elégítik ki, mert az alapvető személyi azonosító adatok és a BNO-kód összekapcsolásából adódó egészségi állapotra vonatkozó adat különleges személyes adatnak (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény  Avtv.  2. § 2. pont) minősül. A vényen feltüntetett adatok kezelésére vonatkozó szabályok sértik a személyes adatok védelméhez való jogot, ami ellentétben áll az Alkotmány 59. § (1) bekezdésével, miszerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a személves adatok védelméhez való jog.

Továbbá a szabályozás nem tesz különbséget a feltüntetendő adatok tekintetében a közfinanszírozott és a nem közfinanszírozott gyógyszerek között. A finanszírozónak csak az általa finanszírozott ellátásokról kellene tudomást szereznie, ellenkező esetben a vényköteles, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyszerek esetében a betegek különleges adatai jogviszony hiányában kerülnek a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásába.

 A vonatkozó jogszabályok a következők:

 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről (Eüak.)

        Az adatkezelés céljáról és feltételeiről

 4. § (1) Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:

a)      az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,

b)      a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is,

c)      az érintett egészségi állapotának nyomon követése,

d)      a népegészségügyi [16.§ ] közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele,

e)      a betegjogok érvényesítése.

4. § (2) Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - tőrvényben meghatározott esetekben - az alábbi célbál lehet kezelni:

a)      egészségügyi szakember-képzés,

b)     orvosszakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése,

c)      statisztikai vizsgálat,

d)      hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás,

e)     az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása,

f)        a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik,

g)     az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása,

h)     bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés,

i)       a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás körében,

j)        közigazgatási eljárás,

k)      szabálysértési eljárás,

l)        ügyészségi eljárás,

m)    bírósági eljárás,

n)      az érintettnek nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, gondozása,

o)     a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik,

p)     közoktatás, felsőoktatás és szakképzés céljából az oktatásra, illetve képzésre való alkalmasság megállapítása,

q)     a katonai szolgálatra, illetve a személyes honvédelmi kötelezettség teljesítésére való alkalmasság megállapítása,

r)     munkanélküli ellátás, foglalkoztatás elősegítése, valamint az ezzel összefüggő ellenőrzés,

         A kezelendő adatok köre

 4. § (4) Az (1)-(2) bekezdések szerinti adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

3. § a) egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);

b)   személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TA.J szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;

        Az adatkezelő személye

 3. § i) adatkezelő: a betegellátó, az intézményvezető, az adatvédelmi felelős, az Egészségbiztosítási Felügyelet, továbbá közegészségügyi-járványügyi közérdekből az 5. § (3) bekezdése szerinti tisztiorvos, illetve közegészségügyi felügyelő, valamim az o) pont szerinti ellátásszervező, továbbá a 22. § szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint az egészségbiztosítási szerv, a 22/E. §-ban meghatározottak szerint az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős a nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, továbbá az egészségügyi adatok nélkül, a 3. § b) pontjában meghatározott személyazonosító adat tekintetében (a lakossági célzott szűrővizsgálatok érdekében) az egészségügyi államigazgatási szerv;

 A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.)

     Különleges adat

 2. § 2. pont b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

 Kovács Aida dr.(Forrás: Gyógyszereink)

 

 

Szerző: agent.re  2009.06.08. 09:04 Szólj hozzá!

Címkék: egészségügyi adatkezelés

A bejegyzés trackback címe:

https://betegjog.blog.hu/api/trackback/id/tr891170836

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.